A Hatoslottó története

A Hatoslottó az egyik legkedveltebb sorsjáték hazánkban, ami részben annak köszönhető, hogy nagyobb ugyan a telitalálat elméleti esélye, mint az Ötöslottó esetében, de azért - elsősorban a már kezdetektől jellemző halmozódás miatt - bőséggel akadnak igen tekintélyes nyereményösszegek is, amelyek buzdítólag hatnak a játékosokra.

A magyar Hatoslottót főként a már működő osztrák minta alapján vették át. Forrás: pixabay.com; Fotó: Hermann Traub; Licenc: CC0; Link: https://pixabay.com/en/lotto-lottery-ticket-bill-profit-484801/

Eleinte kísérleti jelleggel vezették csak be az addigra már hosszú évek óta sikeres és népszerű Ötöslottó mellett a 6/45-ös lottót, a játék felépítését és egész szerkezetét pedig az osztrákoktól vették át. A sorsjegyeket már 1988. október 7-én árulni kezdték, majd október 29-én sor került az első sorsolásra is. Az újdonság iránt érdeklődők 10 forintért küldhették a játékba a sorsjegyeket, akkortájt ez megegyezett az Ötöslottó játék árával.

2007. július 29. előtt a játék során a 45 szám közül 6 számot és egy pótszámot húztak ki, miközben a játékosok 6 számot játszhattak meg. Ebből a nyereményhez pótszám nélkül legalább 3 találatra volt szükség. Pótszámmal azok a játékosok, akik a 6 megjátszott számból ötöt jól tippeltek, 5+1 találatot érhettek el, s akár így is hatalmas összeg üthette a markukat.

Mai formájában a játék során a 45 számból kell hatot kiválasztani, s akkor nyer egy játékos, ha legalább három találata van egy mezőn. A főnyereményért természetesen mind a hat számot el kell találni. Pótszámot az 5+1-es nyerőosztály megszűnésével már nem sorsolnak, ellenben a - korábbiakhoz képest - ilyen módon fennmaradó 10 százaléknyi nyereményhányadot a hat találatos nyereményhez adják hozzá.

A Hatoslottó vonzerejét jelenleg két dolog adja. Ezek egyike, hogy a halmozódásnak köszönhetően itt is akadnak igencsak vonzó nyereményösszegek (hiszen például már 2002-ben előfordult, hogy fél milliárd forintot meghaladó főnyereményt nyert valaki), a másik pedig az, hogy az elméleti nyerési esélyek itt nagyobbak, mint az Ötöslottó esetében. Így például a hat találat elméleti nyerési esélye 1: 8 145 060, miközben az Ötöslottó telitalálatának valószínűsége 1: 43 949 268. Érdekesség viszont, hogy a Hatoslottó három találatának és az Ötöslottó két találatának egyaránt 1: 45 az esélye, miközben a többi nyerőosztály esetében is a Hatoslottónál a nagyobb az esély a nyerésre.

A két játék között újabb különbséget jelentett, hogy a Hatoslottót tizenegy éven át a vidéki sorsolási ceremónia fémjelezte, és a játékosok elsősorban nem is a televízión, hanem sokkalta inkább a rádión tudhatták meg, nyertek-e az adott héten, vagy sem. A számhúzókat azonban a vidéki helyszíneken is éppúgy sorsolták, mint ahogyan az az Ötöslottó esetében már szokás volt. 2000. augusztus 6-tól vasárnap esténként televíziós show keretei közt húzták ki a számokat egy éven át.

A legtöbb fogadás 1988 decemberében érkezett be a Hatoslottóra, ekkor 15 522 156 darab szelvényt küldtek játékba. A rá következő év júniusától kezdve már havi rendszerességgel tartottak Hatoslottó-sorsolást, ekkortájt egy-egy sorsolásra jellemzően 10 millió sorsjegy érkezett. Mégis volt idő, amikor kérdéses volt a játék jövője, hiszen 1993-ban, miután az Ötöslottóéval együtt a Hatos ára is emelkedett, az emelést követő héten majdnem 60 százalékos visszaesés sújtotta. A játék drágulása azonban csak ideiglenesen szegte a játékosok kedvét, hiszen mára már ismét sokan játsszák előszeretettel.

Diós Anita