A lottózás története Magyarországon

Először lutri néven honosodott meg Magyarországon a genovai rendszerű lottó egy 1762-es császári pátens nyomán, majd 1770. szeptember másodikán már meg is rendezték az első sorsolást. 1895-ben ugyan az osztálysorsjáték vette át a helyét, de 1957. január 17-én ismét bevezették a ma is ismert lottójátékot - amelynek első főnyereményét egy 66 éves özvegyasszony vihette haza.

Könyves Kálmán körút - Üllői út sarok, háttérben a Népliget fái. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_12; Licenc: Creative Commons CC-BY-SA-3.0; Link: http://fortepan.hu/?tags=lott%C3%B3&x=13&y=5&view=query&lang=hu&q

Magyarországon 1762. március 26-án honosodott meg - lutri néven - a genovai rendszerű lottó, amely akkor még koncessziós rendszerben működött. A játék során 90 számból kellett ötöt eltalálni, éppen, ahogyan a mai Ötöslottó esetében. Az első lutrisorsolást 1770. szeptember másodikán tartották a budai Felső piac téren, azaz a mai Batthyány téren. Tizenhét évvel később, 1787-ben II. József megszüntette a koncessziós rendszert, majd 1868-ban került hazai kézbe a játék szervezése. Hiába hozott azonban évi hárommillió forintot a Magyar Királyi Lottóigazgatóság az államkincstárnak, 1895-ben - mint azt ma már tudjuk, több mint 60 évre - búcsút mondtak a szerencsejáték ezen változatának.

A hosszas szünet után aztán 1957. március hetedikén indult újra a lottó a Móricz Zsigmond Kultúrotthonban tartott sorsolással, ám a játék szervezéséről szóló rendelet már az azonos év januárjának a 17. napján megszületett. Az akkori pénzügyminiszter az Országos Takarékpénztárt bízta meg a játék szervezésével. A lottóval a cél ekkor az lehetett, hogy egyrészt némi plusz költségvetési forráshoz jussanak, másrészt pedig talán közrejátszott az a szándék is, hogy enyhítsék némileg a hangulatot az 1956-os forradalmi események után. Mindemellett 1956-ban jelentek meg az új nemzeti lottók, amelyek mintájára már akkortájt kormányhatározat született a lottó magyarországi bevezetéséről.

Eleinte egy-egy szelvény 3,30 forintba került, az elméleti nyerési esélyek pedig - ahogyan az változatlan - az öttalálatos esetében 1: 43 949 268, a négyesnél 1: 103 410, a hármasnál 1: 1 231-hez, míg a kettesnél 1:44-hez voltak. A talán bátortalanítóan is csekélynek tűnő esély dacára a lakosság nagyon is nagy érdeklődést mutatott a játék iránt. Olyannyira, hogy majdnem egy hónappal az első sorsolás előtt, február 13-ával kezdődően egy hét alatt több mint 100 ezer szelvényt adtak el, és összességében 1 505 546 darab szelvény érkezett be az első sorsolásra.

1957. április 11-én megszületett az első öt találatos szelvény is, amely természetesen igencsak felcsigázta az emberek érdeklődését, s ha az akkor tekintélyesnek számító pénzösszeg ehhez nem is lett volna elég, a dolog érdekessége volt még, hogy egy 66 éves özvegyasszony, Ring Sándorné szerezte meg a vagyont. Ráadásul a nő a gyermekei életkorának megfelelően választott meg négy számot (ez a 23, a 26, a 33, és a 37 volt), míg a 66-os számot saját életkora miatt jelölte. Ezután a családi számok különös népszerűségnek örvendtek, és ha megkérdezzük a lottózó embereket napjainkban, mi alapján esett a választásuk éppen arra az öt tippre, amellyel játszanak, nagy eséllyel továbbra is a leggyakoribb választok között találjuk a családtagok születési dátumát vagy életkorát, mint választ.

A játék történetében újabb áttörő jelentőségű változás legközelebb 1991-ben következett be; ekkor vezették be a teljes halmozódást, amely igazán vonzó nyereményösszegeket is lehetővé tett, és tesz - hiszen az olyan alkalmakkor, amikor nincs telitalálat, a nyereményalap hozzácsapódik a következő sorsolás nyereményalapjához. Az egyes rekordnyeremények reménye pedig időnként ma is játékra csalogat olyanokat is, akik egyébként nem játszanak rendszeresen… A halmozás egyébként egy évig folytatódhat, ha ez alatt sincs ötös, úgy a főnyeremény feloszlik a többi nyertes között.

Talán még említésre érdemes újítás, hogy 1997-től kezdődően nemcsak szelvényen, de telefonon és interneten is lehet fogadni.

Az ötös lottó mellett 1988. október 29-től bevezették a Hatoslottót, majd 1999. október 4-ével kezdődően a Skandináv lottót is. 2014. október 10-én az EuroJackpothoz Csehország mellett Magyarország is csatlakozott, amivel egyrészt a játékban résztvevő országok száma tizenhatra nőtt, másrészt ettől az időponttól a magyar játékosok is tippelhettek a többnyire hatalmas nyereményösszegek reményében. Mára egyébként 18 résztvevő országa van ez utóbbi lottójátéknak.

Érdekesség, hogy miközben a világon jellemzően egyre kevésbé tartották vonzónak a lottózók a tárgynyereményeket, Magyarországon sokáig más volt a helyzet, hiszen például a személyautó - amely a magánszemélyek számára mindössze 1959-től vált engedélyezetté - sokáig ritkaságnak számított, s ha valaki nyert egyet, olykor nagyobb örömmel fogadta, mintha pénzt vághatott volna zsebre.

Az Ötöslottó történetének első két évtizedében, 1957. április ötödikétől kezdődően rendszeresek voltak a tárgynyeremény-sorsolások, amelyek során 250 sorsolás alkalmával 505 öröklakást, 224 családi házat, illetve üdülőt, valamint 590 autót vihettek el a legszerencsésebbek. A fent soroltakon kívül aztán mindenféle hasznos és haszontalan tárgy, így vetőgép, tangóharmonika, gabonarosta, fűkaszáló, rádió, TV, háztartási gépek, valamint akár külföldi nyereményutak is szerepeltek.

Diós Anita