hirdetés

A Skandináv lottó története

hirdetés

Sokan a Skandináv lottó nevének hallatán - érthető módon - úgy vélik, hogy a játék közvetlenül valamely észak-európai országból származik, ami azonban nem egészen így van... Hogy mégis, mi köze a skandinávoknak a mi 7/35-ös lottónkhoz, az alább kiderül!

Skandináv lottó

Forrás: pixabay.com; Fotó: Hermann Traub; Licenc: CC0; Link: https://pixabay.com/hu/lotto-sorsjegy-bill-profit-fizet-484782/

hirdetés

A Skandináv lottó a rendszerváltást követő első évtized végén, 1999. október 4-én érkezett Magyarországra - akkor, amikor már mind a Hatoslottót, mind pedig az Ötöslottót nagy népszerűség övezte. Az új sorsjáték különlegessége a rendszeres hétköznapi sorsolás mellett az, hogy a telitalálat elméleti nyerési esélye többszöröse az Ötöslottóénak, de a Hatoslottóra jellemzőnél is nagyobb az esély a főnyereményre.

hirdetés

Igaz, hétközi lottó már korábban is létezett, így például az 5/90-es rendszerű lottónak is volt hétköznapokon úgynevezett Telelottó sorsolása. Miután azonban idővel az öthetes struktúra vált meghatározóvá, az évi 60 helyett csak 52 sorsolást tartottak, amivel kapcsolatosan a szervezők a bevételkiesést, a játékosok pedig a valamivel döcögősebb játékritmust kifogásolták. Vagyis, látszott az igény és a lehetőség arra, hogy ismét legyenek hétköznapi sorsolások.

hirdetés

Mindeközben Finnországban, Svédországban, Izlandon, Norvégiában, Dániában, majd Észtországban közös szerdai lottót szerveztek, amelyhez Magyarország is csatlakozhatott volna, de végső soron mégsem tette. Így aztán, noha Svédországban is volt hagyománya a 7/35-ös lottónak, Magyarország végül a skandináv országoktól függetlenül indította el a maga ikersorsolásos sorsjátékát.

hirdetés

A Skandináv lottót 1999-es indulása óta minden hét szerdáján sorsolják. A játék során harmincöt számból jelölhetnek meg összesen hetet a játékosok, amelyekből legalább négy találatra van szükség a nyereményhez az ikersorsolás egyik húzásán. Egy-egy alkalommal ugyanis két 7-es számsort sorsolnak, egyet egy gépi, egy másikat kézi húzás során, és az egy tetszőleges játékhéten megtippelt hét szám mindkét, az adott hét szerdáján történő sorsoláson részt vesz. A főnyereményhez a két számsor valamelyikét kell maradéktalanul eltalálni, és természetesen a számsorok számai külön-külön vizsgálandóak.

hirdetés

Alapvetően azoknak, akik a legnagyobb eséllyel lottó-főnyereményre áhítoznak, a Skandináv lehet a legjobb választás, hiszen itt jóval jobbak az elméleti nyerési esélyek, mint például az Ötös, vagy a Hatoslottó esetében. Amíg ugyanis az Ötöslottó 5 találatának nyerési esélye 1: 43 949 268, s a Hatoslottónál a 6-osé 1: 8 145 060, addig a Skandináv lottó esetében már a valamivel barátságosabb 1: 3 362 260 nyerési eséllyel számolhatunk. Persze, ez továbbra is igen csekély esély - de hasonlítsuk csak össze az Ötöslottóra jellemző aránnyal! Emellett még a négy találatra is nagyobb (1: 30) esélyünk van, mint az Ötösnél a kettő, vagy a Hatosnál a három találatra (ezek nyerési esélye egyaránt 1: 45).

A fentieknek megfelelően, noha a halmozódásnak köszönhetően a Skandináv lottónál is bőven akadnak több százmilliós nyeremények, általában kisebb összeg jár a telitalálatért, mint a másik két említett játék esetében. Az eddigi legnagyobb nyereményt 2011 29. játékhetében vitték el, ez 684 millió forint volt.

Diós Anita

hirdetés