hirdetés

Az Ötöslottó története

hirdetés

A Magyarországon már több évtizede töretlen népszerűségnek örvendő Ötöslottó a még nagyobb múltra visszatekintő genovai rendszerű lottók leszármazottja. Ezekben közös, hogy kilencven számból húznak ki ötöt, amelyek közül többet - a legnagyobb nyereményért ötöt - kell jól megtippelni. Az ilyen játékok érdekessége, hogy az alapjukat a genovai szenátorválasztás jelenti, és nem direkt szerencsejáték céljából dolgozták ki a játék alapvető szabályait.

Cserháti Zsuzsa lottószámokkal.

Cserháti Zsuzsa lottószámokkal. Forrás: FORTEPAN / MHSZ, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=49303058

hirdetés

Különböző, a lottóhoz hasonlatos sorsjátékok már a 15. században is felbukkantak Európa egyes területein, így elsősorban Flandriában és Burgundiában, de 1467-ben már például Münchenben, 1470-ben pedig Augsburgban is tartottak sorsolásokat. Ezek eleinte még ritkábban megrendezett, és jellemzően zömmel tárgynyereményekért folyó játékok voltak, de idővel bizonyossá vált, hogy a legnagyobb sikert a pénznyeremény hozza el, hiszen míg azt bármilyen célra fel lehet használni, egy "felesleges" tárgynyereményen gyakorta fáradságos feladat volt túladni, és nem is mindig sikerült teljes áron továbbadni a tárgyon a nyertesnek.

hirdetés

Mindeközben az 1500-as években Genovában szokássá vált, hogy a nagytanács tagjai közül minden évben öten kiváltak, s a helyükbe érkező új tagokat sorsolás útján választották ki 120, majd 90 jelölt közül. Mindezt persze kellően ünnepélyes keretek között tették, így a közélet iránt kevéssé érdeklődő polgárok kíváncsiságát is felkeltették - a polgárok pedig eleinte csak maguk között is szívesen fogadtak arra, hogy kit sorsolnak az adott évben. Idővel ugyanakkor házalva is ajánlottak fogadásokat nekik, nagyobb nyereményeket ígérve azoknak, akik több új tanácstag nevét is eltalálják. Végezetül külön fogadóirodák is létesültek, ahol már tanácstól függetlenül is rendszeresen lehetett fogadni az 5/90-es rendszerben a számokra.

hirdetés

A genovai rendszerű lottó Magyarországon - akkor még lutri néven - 1762. március 26-án honosodott meg, és 1787-ig koncessziós rendszerben működött. Hazai kézbe csak 1868-ban került a lutri szervezése, akkor évi hárommillió forint bevételt jelentett a Magyar Királyi Lottóigazgatóság tevékenysége az államkincstárnak.

hirdetés

Az első lutrisorsolást 1770. szeptember 2-án, a mai Batthyány téren - akkor Felső piac tér - tartották, az utolsót pedig 1895-ben, amikor is a játék ellentáborának engedve felhagytak a lutri szervezésével. Ekkor az osztálysorsjátékok váltották fel a lottót, amelyek rendszere 1950-ig, a Tervkölcsön és a Békekölcsön megjelenéséig működött.

Az 1956-ban többfelé megjelent nemzeti lottók nyomán aztán ismét megérkezett Magyarországra az 5/90-es rendszerű játék, amelynek bevezetését egy 1956. december 29-i kormányhatározat előzte meg. A játék szabályainak részleteiről a Sportfogadás már 1957. február 13-án írt - azon a napon, amelyen a szelvények árusítását is megkezdték, darabonként 3,3 forintért. Február 20-ára 100 ezernél is több szelvény érkezett be, majd a sorsolás napjáig egészen pontosan 1 505 546 darab sorsjegyet küldtek be a játékosok. Az első sorsolást 1957. március 7-én tartották a Móricz Zsigmond Kultúrotthonban az Országos Takarékpénztár szervezésében.

hirdetés

Az első öt találatos szelvény 1957. április 11-én született, a nyereményt egy 66 éves özvegyasszony, Ring Sándorné vihette haza, aki - mivel a gyermekei és saját életkorának megfelelően tippelt - már ekkor divatba hozta a családi számokat. Egyúttal az ország egy széles körben ismert személyisége lett, hiszen hónapokon át a lottó mintegy "reklámarca" volt, s életének alakulását ez idő alatt a nyilvánossággal is megosztották. Az alighanem megterhelő figyelem ugyanakkor az elkövetkezendő nyerteseket már nem fenyegette, már csak azért sem, mert idővel fel sem fedték a telitalálatos szelvény tulajdonosának kilétét.

Fontos változás volt a hazai Ötöslottó esetében a teljes halmozódás megjelenése, amelyet 1991-ben vezettek be. Ekkor, ha nem volt telitalálat, a nyereményalapot a következő sorsolás nyereményalapjához kezdték hozzáadni, ahogyan azt teszik mind a mai napig. 1997-től már a kényelemre sem panaszkodhattak a játékosok, hiszen ettől a dátumtól kezdve akár interneten, telefonon is lehet fogadni.

Az Ötöslottó történetének első két évtizedében, 1957. április ötödikétől kezdődően még rendszeresen gazdára találtak tárgynyeremények is, amelyek közül egyértelműen a személyautó volt a legnépszerűbb, hiszen Magyarországon ezek a járművek magánszemélyek számára csak 1959-től váltak engedélyezetté, és sokáig valódi ritkaságnak számítottak. Az első évtizedekben 250 sorsolás alkalmával 505 öröklakást, 224 családi házat, illetve üdülőt, valamint 590 autót sorsoltak ki, emellett például külföldi nyereményutakat, vetőgépet, gabonarostát, televíziókészüléket, de még tangóharmonikát is lehetett nyerni.

Diós Anita

hirdetés