hirdetés

Érdekességek a lottózás világából

hirdetés

A lottózás olykor váratlan fordulatokat, máskor pedig érdekes meglepetéseket tartogat, de éppen ezért szeretjük. Előfordulnak olyan esetek is, amikor hatalmas tévedésekbe esünk a játék hatásaival, kimenetelével kapcsolatban, máskor pedig arra derülhet fény, hogy a játékosok és nyertesek motivációi felől vagyunk tájékozatlanok. Alább néhány érdekesség következik a lottózással kapcsolatosan.

Bingó

Forrás: pixabay.com; Fotó: Rudy and Peter Skitterians; Licenc: CC0; Link: https://pixabay.com/hu/bing%C3%B3-szerencse-j%C3%A1t%C3%A9k-sz%C3%B3rakoz%C3%A1s-1044718/

hirdetés

Meglepően sok szegényebb ember lottózik

Azt hihetnénk, hogy lottóra főként azok költenek, akiknek ez egyáltalán nem jelent nehézséget, és csupán szórakozásképpen, mintegy szerencsepróbaként vesznek olykor, vagy rendszeresen néhány szelvényt. Csakhogy ez voltaképpen nem egészen így van.

hirdetés

Az Egyesült Államokban például egy, a Duke Egyetem által készített felmérés szerint a háztartások legalacsonyabb jövedelmű harmada vásárolja az összes lottószelvény felét. Ennek oka feltehetőleg részben az, hogy a szegényebb lakókörnyékeken gyakran jelentősebb a sorsjátékok reklámozása, de előfordulhatnak olyan esetek is, amikor valaki a vakszerencsében bízva próbál kitörni szorult helyzetéből.

hirdetés

Az NC Policy Watch megállapítása szerint egyúttal a legszegényebb országokban élők veszik a legtöbb lottószelvényt. A témában újabb érdekesség, hogy egyes, nagyobbrészt szegénységben élő emberek kifejezetten a nyertes szelvényeket keresik a szemét közt – és már volt is, aki így nyert nagyobb összeget.

A nyertesek olykor éppen nagylelkűségük miatt vesztik el a nyereményt

Többen automatikusan úgy képzelik el, hogy a pénzük nagy részét „elvesztő” lottónyertesek menten tékozlásba és felesleges költekezésbe kezdtek, pedig nem ez az általánosabb jelenség. (Noha erre is találunk példát bőven.)

hirdetés

Charles Conrad, a Szarka Financial egy vezető gazdasági szakembere szerint a legtöbben túl nagylelkűnek bizonyulnak – elsősorban persze azokkal szemben, akik közeli ismerőseik, rokonaik. A pénzt így még az előtt szétosztják, hogy lehetőségük lenne a túlköltekezésre.

Musztánglottó

Az Egyesült Államokban a vadon élő, ám nem őshonos musztángok helyenként jelentős terhelést jelentenek a helyi élővilágnak, de mivel az ikonikus amerikai állatok kilövését sokan ellenzik, időnként a befogott példányokat úgynevezett musztánglottón sorsolják ki. Így sikerült a világszerte ismert lovas személyiségnek, Monty Robertsnek is hozzájutnia – valami hihetetlen szerencse következtében – éppen ahhoz a fiatal állathoz, amelyet korábban kiszemelt, és amelynek szelídítéséről nagy sikerű könyv és egy film is készült, Shy Boy címmel. Ezen a musztáng-sorsoláson egyébként ingyen kapják meg a lovakat azok a potenciális örökbefogadók, akiknek a nevét kihúzzák a kalapból. Hogy ki melyik lovat kapja, nem lehet megválogatni, az is a véletlenen múlik.

Voltaire játszott és nyert is lottón

A francia író Charles Marie de La Condamine matematikussal felfedezte a francia nemzeti lottó gyenge láncszemét, mégpedig azt, hogy a forgalomban lévő szelvények értéke összesen nem érte el a nyereményösszeg értékét. Így aztán Voltaire-ék és még néhány játékos hatalmas összegeket zsebeltek be, ami nem mellesleg azt is jelentette, hogy az író kizárólag irodalmi munkásságára összpontosíthatott egy ideig anélkül, hogy megélhetése miatt kellett volna aggódnia.

A lottónyertesek mintegy fele még csak a munkahelyén sem mond fel

Hiába fantáziálnak arról sokan, hogy a lottófőnyereménnyel a kezükben egészen új életet kezdenének, például költöznének és felhagynának a jelenlegi munkájukkal, vagy éppen a munkával úgy általában, amikor véletlenül valóban megesik velük a nagy szerencse, többen semmilyen drámai változtatásra nem hajlandóak. A Camelot Group szerint a nyertesek 48 százaléka a főnyeremény megszerzése után is a megszokott módon jár be dolgozni.

A boldogságot ne a főnyereménytől reméljük...!

Jóleső érzés elképzelni, hogy a széfünkben otthon százmilliók lapulnak, de a kezdeti öröm egy felmérés szerint meglepően hamar elmúlik. A kutatók szerint az először tapasztalt boldogság azért illan el hamar, mert míg korábban az addig megszokott életet tekintették egyfajta alapvetésnek a nyertesek, és az alapján gondolkoztak a jövőről, addig a meggazdagodást követően már az új életük válik mintegy kiindulóponttá, illetve „normává”.

hirdetés

Ennek tetejébe jön, hogy a Camelot Group szerint a lottónyertesek nagyjából hét százaléka a meggazdagodása után elveszti korábbi barátait, és ez a törés a szociális életben természetesen nem kárpótolható a pénzzel.

Vannak, akik egyszerűen pimaszul mázlisták

A legtöbben annak is örülnek, ha életük során egyszer nyernek nagyobb összeget a lottón. Számukra szinte szemtelenül szerencsésnek tűnhet az az egykori matematikaprofesszor, aki először nagyjából 5 és fél, aztán 2, 3, majd pedig 10 millió dollárra tett szert a lottónyereményei révén. Vagyis, négy alkalommal is rámosolygott a szerencse.

Halálbüntetés, mint nyeremény

Az ókori rómaiak körében is népszerű volt a sorsjáték, amelyet sokáig földekért, rabszolgákért és más, az akkori emberek szemében értékesnek tűnő nyereményekért játszottak. A fiatal Heliogabalus császár azonban megreformálta a játékot, és olyan „nyereményeket” is katapultált az olykor erővel összecsődített tömeg közé, mint például az állattetemek, darazsak, méhek, de adott esetben akár halálbüntetések is. Az egyébként igen népszerűtlen császár azonban nem sokáig élvezhette az általa megújított játékot, ugyanis nagyjából 18-19 éves lehetett, amikor meggyilkolták őt és anyját.

Diós Anita

hirdetés